Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szántai Lajos magyarságkutató szerint bizonyos fokú idiotizmusra utal, hogy hazánkat Európához kívánják felzárkóztatni

2008.11.11

Szántai Lajos: Európa közepéről Európába?

 




Szántai Lajos magyarságkutató szerint bizonyos fokú idiotizmusra utal, hogy egyes politikusaink az Európa közepén fekvő hazánkat Európához kívánják felzárkóztatni. A geopolitikai értelemben is a kontinens közepén elhelyezkedő Kárpát-medence ásványianyag- és ivóvízkészletével, energiahordozóival, földje termékenységével önellátó lehetne, sőt még a megcsonkított ország is kihasználhatná azon adottságokat, amelyek gazdasági függetlensége alapjául szolgálhatnának.

 

A neves történész szerint a Kárpát-medence szétdarabolását fenntartó földrajzi-gazdasági-politikai-szellemi egységét részeiben látni akaró, vagyis a magyarság felszámolását is napirenden tartó erők egyet elfelejtenek: hazánk már egy uniót túlélt, és minden valószínűség szerint azt a mostanit, amelyhez jövő évben csatlakozunk, is túl fogja élni. Szántai Lajos nehezményezi, hogy az unióban gondolkodók, a csatlakozást kiszolgálók mondandójuk alátámasztására Szent István királyunkat idézik úgy, hogy a történelmi valóságtól elrugaszkodva, aktuálpolitikai kérdések alátámasztására használják fel tevékenységét, cselekedeteit. Hamis képet alakítanak ki a nagy királyról.

 

- Az 1990-es álszent és alapjaiban kritizálható fordulatnak egy pozitív utóhatása van. Erre az időszakra datálható, hogy látványosan megnőtt azok száma, akik végre a valós magyar történelmet szeretnék megismerni, és elvetik a negyven éven keresztül sulykolt negyedigazságokat, ferdítéseket és a történelemhamisításokat. Vannak akik meglepődnek azon, mekkora érdeklődés övezi az újfajta történelemszemléletű előadásokat, hogy az ebben a témakörben mozgó szaktekintélyek könyveit, dolgozatait, jegyzeteit pillanatok alatt elkapkodják.

 

- Ez egy hullámzó jelenség. Évtizedekkel ezelőtt is voltak látványos, szinte megújulásnak tekinthető jelenségek, de mielőtt kinyíltak volna, visszazáródtak. A mai megfigyelhető megújulás egy hatalmas folyamat éppen soron következő állomása. Egy nemzet életében mindig vannak látványos kinyílások és visszahúzódások, és most elérkezett az idő. A Kárpát-medence magyarságának helyzetéből adódóan törvényszerű egyfelől a nemzet megújulása, útmutatása a következő generációnak. Másrészt a magyarság ennyire elhagyatott állapotában, mint amilyenben most van ez idáig még nem volt. Voltak a nemzet életében drámai pillanatok, de megtanulhattuk: a nemzetet magára hagyták, és mégis megmaradt.

 

- Ha visszagondolok a kommunista érában folytatott tanulmányaimra, s magam elé képzelem mondjuk a gimnáziumi tankönyveket azért első igazi tragédiának ők a tatárjárást jelölték meg.

 

- Igen ám, de a tatárjárás nem azért volt megrázó esemény, mert a Batu kán vezette haderő áttörte a Kárpátok védvonalát, hanem azért, mert ekkor derült ki először egy azóta is érvényben lévő igazság: ha a magyar népet valami külső támadás éri, akkor az európai országok nem segítenek. IV. Béla királyunk írta a római pápának: Európa egyetlen keresztény országától sem kaptunk segítséget, csak szavakat, szavakat, szavakat. A nagy király gondolatai történelmünk során nagyon sokszor visszhangoztak. A mohácsi vész idején is egyedül maradt hazánk. II. Lajos diplomáciai levelezéséből megtudhatjuk, hogy szavakon kívül ő sem kapott támogatást Európa keresztény uralkodóitól. II. Lajos hiába kérte a római pápa közbenjárását, hogy békítse ki a francia és a spanyol uralkodókat, s ne egymást gyilkolják, hanem pártolják az oszmán-török birodalommal élet-halál harcát vívó magyar királyságot, a segédkéz nyújtása természetesen elmaradt. Hasonló volt a helyzet a II. Rákóczi Ferenc vezette sza badságharcunkban, 1848-49-ben, az I. világháború után, a trianoni békediktátum következményeit pedig nem kell különösebben értelmezni. Teljesen példátlan, hogy Európa szívében feldarabolták a magyar államot, s ami nem sikerült a tatárjárás idején, a mohácsi tragédia következtében, a Habsburg évszázadok alatt, az az I. világháború következtében látszólag beteljesedett.

 


- A trianoni traumát nem lehet feldolgozni, a békediktátum kitételeit nem lehet örökérvényűnek tekinteni, és van egy mostanság oly divatos jelszó is: elment tatár, elment török, s Trianon sem örök!

 

- Trianon és annak hatásai csak látszólagos diadal azok számára, akik a Kárpát-medence földrajzi, gazdasági, politikai, szellemi egységét mindenáron fel akarják darabolni, s ezen keresztül a magyarságot fel akarják számolni. Nézzük a jelent. Hazánk már túlélt egy uniót, s a következővel kapcsolatosan még arra sem ügyeltek kitervelői, hogy legalább az unió címszótól megszabaduljanak. Magyarországon évtizedeken keresztül az unió a Szovjetuniót jelentette. Teljesen egyértelmű tehát az a világpolitikai törekvés, amely még arra sem figyel, hogy legalább egy kicsit másképpen fogalmazza meg azon diktatúrákat, amelyeket a világtörténelem valamely időszakában életre hív. Örömmel jelentem: minden jel szerint Magyarország ezt az uniót is túl fogja élni.

 

- Egy olyan közösséghez csatlakoztatnak bennünket bölcs vezéreink, aminek még alkotmánya sincsen. A jelenlegi nemzetvezetők Szent István királyra és az egy évezredes történelmünkre hivatkoznak, de nem aktivizálódtak akkor, amikor a keresztény Európa megnevezésről szólt a vita az Európa Tanácsban. Múltunk, történelmünk, hagyományaink alapján pedig kutya kötelességünk lett volna lándzsát törni eme megfogalmazás mellett.

 

- A hivatalos magyar kormányzatok 1945 óta elmulasztották ezt megfogalmazni, és úgy tűnik, 1990-től datálva is. Tudni kell azonban azt is, hogy az ország nem tekinthet el a világpolitikai folyamatoktól. Ami Magyarországon folyamatosan történik, az a világ különböző pontjain is hasonlóképpen jelenik meg. Ettől függetlenül vallom és tudom, hogy Magyarországnak a világtörténelem színpadán nem mellék-, hanem főszerep juthat. Hazánk, földrajzi pontossággal megnevezve a Kárpát-medence, vagy másképpen a Kárpáthaza, Európa kellős közepe.

 

- Főleg egy, már a letűnt rendszerben is reflektorfényben lévő, a jelenlegi kormányban tevékenykedő politikus szajkózza, hogy be kell mennünk Európába. Csakhogy ott vagyunk, ahogy ön is mondotta, annak kellős közepén.

 

- Pontosan erről van szó, de ezt nemcsak én, hanem sokan mások is megfogalmazták. Gondolok itt Pap Gáborra, vagy a hasonlóképpen vélekedő jó szándékú magyar értelmiségiekre. Nem nehéz felismerni, ha az ember rátekint a térképre, hogy a Kárpát-medence Európa kellős közepén van. Az a megközelítés pedig, hogy nekünk fel kell zárkóznunk Európához, velejéig hamis, különös idiotizmushoz hasonlítható, mert semmiféle értelme sincsen. Bármelyik oldalról is közelítjük meg ezt a megfogalmazást, teljességében értelmetlen. Könyörögve könyörgöm, valaki mutassa meg azt az Európát, ahova nekünk Európa kellős közepén menetelnünk kell! Ha politikai értéket tulajdonítunk a kifejezésnek, akkor Európa Európa közepén működhet csak igazából. A magyar történelem bizonyos időszakaiban ez egyáltalán nem volt kérdés.

 

- Az előbb említett urak, vagyis a jelenlegi vezetőink az uniós karámba terelést Szent István királyunk cselekedeteivel próbálják azonosítani, szinte szentistváni léptékben gondolkodnak. Sohasem felejtik el megemlíteni, hogy pontosan ugyanolyan a helyzet, mint a nagy király idejében. Ő felzárkóztatta az országot az európai keresztény országok közösségéhez, s most a jelenlegi magyar kormány hathatós közreműködésével vonulhatunk be Európába. Azért ez így egy kicsit sántít, hogy finoman fogalmazzak.

 

- Ez egy hamis állítás, és megint csak az idiotizmus kategóriájába tartozik. Merem remélni, hogy Szent István király idején is Európa kellős közepe volt a Kárpát-medence. A nagy király, ha szeretett volna, akkor sem tudott volna felzárkózni Nyugat-Európához, mert amit mi általában Európa nyugati felének tulajdonítunk, akkor még nem létezett. Ugye tudunk a dicsőséges francia királyságról, aminek még a csírája sem létezett. Angol királyság szintén nem volt. Egyszerű példa a mai Angliára vonatkoztatva: ha valaki ma azt mondja Skóciában egy skótnak, hogy ő angol, akkor bizony megnézheti magát, de ugyanez a helyzet Írországban. Német-római császárság, mint Szent István-korabeli nagyhatalom csak papíron létezik. Ez azt jelenti, hogy a Német-római Birodalom Árpád-kori szakaszában egy kezemen meg tudom számolni azokat a császárokat, akik ténylegesen egyesíteni tudták a Német-római Birodalmat. És ehhez még nem is kell minden ujjamat igénybe vennem. Úgy tűnik, a helyzet éppen fordí tott módon jelenik meg. Ha itt van Európa kellős közepe, akkor itt van annak gazdasági központja is. Vagy tudomásul veszi valaki, vagy úgy tesz, mintha nem tudna róla.

 

- Gazdasági központot említ. Ez azt jelenti, hogy létezik egy ország, amely területének kincseiből az emberek igényeit ki lehet elégíteni, adott esetben más országokat is ki lehet segíteni különböző termékekkel és terményekkel.

 

- A Kárpát-medencében nincs például olyan ásványi anyag, amelyből behozatalra lenne szükség. Még mindig itt vannak a legnagyobb aranybányák. Ezenkívül a jelenleg Magyarország területén találjuk a legnagyobb rézbányákat, így hazánk jelen pillanatban Európa legnagyobb réztermelő állama. Jó gazdaságpolitikával már a réztermelés-feldolgozás, -forgalmazás területén is óriási eredményeket lehetne elérni. A kiváló termőtalaj a hetvenes évek hatalmas műtrágyázási hullámát is túlélte. Európa folyóvizei közül a Kárpát-medencében eredők a medence belsejében ömlenek össze. Megfelelő vízgazdálkodással helyre lehetne állítani ezt a vízkezelési rendszert, amelyet például Mátyás király idején egész Európa oly látványosan csodált meg.

 

- Ennek a kérdésnek az lenne a megnyugtató megoldása, ha a közigazgatási határaink kicsit eltolódnának északra, keletre és délre.

 

- Fogjuk rá. De inkább azt mondanám, hogy ez nem államhatár, hanem a jó szándék kérdése. Visszatérve Kárpát-medencei barangolásunkhoz: vízügyi szakemberek is tanúsítják, hogy az elkövetkezendő évtizedekben az ivóvíz ára utoléri a kőolajét. A későbbi nagy háborúk majd az ivóvízkészlet megszerzéséért robbannak ki. A vízügyi szakemberek viszont egyet elfelejtenek, jelenlegi tudásunk szerint Európa legnagyobb vízkészlete a Kárpát-medencében található. Ez nyilvánvalóan így volt Szent István király korában és Atilla király idejében is. A Kárpát-medencének tehát óriási jelentősége - Pap Gábor szavaival élve - a megtartó szerepe. Földrajzi adottságával felfoghatja a külső erők támadását, és megtartja a benne élő népeket. A Kárpát-medence gazdasági helyzetéből következik, hogy ásványi anyagokból, energiahordozókból nem szorul behozatalra, így önfenntartó. Részekre darabolva is önfenntartó lehetne, de azért nem működik így, mert ha egy élő szervezetet feldarabolnak, később minden r észe elhal. Nem azt jelenti tehát, hogy a magyarság ügye a Kárpát-medence egységes igazgatása, ez az emberiség megmaradásának létkérdése.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

turulhir@citromail.hu

(Szerkesztő 1, 2009.01.25 09:03)

Ha van kedved egyszer meglephetnél minket egy cikkel róla. :) Engem biztos nagyon érdekelne! És feltenném a honlapra.

hunmagyar

(Nimród vére, 2008.12.05 13:05)

Szántai nagyon jókat szokott mondani. Legutóbb a Csillagösvény c. őstörténelmi dokumentumfilmben láttam.

Szerencsére egy ismerősöm megvette mindkét részt, így én is tanulhattam, s láthattam őseink nagyszerű tudását. :)